Csillagpor
olvastam a Gaiman-adapációs Csillagpor filmről írott kritikákat (Stardust címmel amúgy készült már film Michael Apted rendezésében, 1974-ben, de az arról szól, hogyan lesz boldogtalan popsztár egy srác), s mivel a vélemények olyannyira különbözőek voltak, mint az ízlések és pofonok, gondoltam, muszáj megnézni a Neil Gaiman által megálmodott világ megfilmesítését.
Végül is jó volt… Szépen filmezett, látványos földrajzi hátterekkel illuszrált mozi ez, sok-sok humorral.
A legütősebb rész a villámgyűjtőké, abból elnéztem volna még fél órát, semmint a banyák bénázásából (Pfeiffer asszony azért még ott van!, de nagyon! 
), és De Niro alakítása pedig azt hiszem mindenkinek emlékezetes lesz, aki megnézi a filmet. Amúgy is, a kapitány karaktere nagyon rendben van, szépen kitalált és felépített arc. Amúgy pedig jó poén a hét testvér szellemvilága – a falon ülve olyanok voltak, mintha a hét vezért látnám Herendi Gábor filmjéből, a Magyar vándorból.
A csillag megszemélyesítője (Claire Danes) nem hagy mély nyomokat, alighanem jobban járt volna a rendező, ha Viktória szerepe helyett Siena Miller inkább Yvainét kelti életre , de ez már a stáb gondja, ez a film már ilyen lett. Tristan (Charlie Cox) hozta a figurát, a film végére valóban felnő. Yvaine és Tristan szerelme viszont szépen kibomlik, nem minden átmenet nékül jelenik meg, és ez ügyes megoldás a rendezőtől.
A történet különösebben nem ragadta meg a fantáziámat. Ügyesen és ízlésesen tálalt vegyes felvágott a fantasy világból és klisékből, kitalálható karakterekkel és következményekkel, de ettől függetlenül kellemes film, jó társaság hozzá a popcorn+kóla+pöttyös trió.
merras wrote:
Nekem bejött a movie - egy szórakoztató felnőtt mese, ennyi.
Posted on 04-nov-07 at 1:30 pm | Permalink
sheenard wrote:
Nekem nem, több sebből vérzett a dramaturgia, és a sztori is kétdimenziós volt.
Posted on 04-nov-07 at 6:37 pm | Permalink
sangel wrote:
na, tessék, ebből is látszik, hogy ízlések és pofonok…
Posted on 04-nov-07 at 7:31 pm | Permalink
fairylona wrote:
Nekem is tetszett.
Láttam a logikai hibákat meg az egyéb gyengeségeket is, persze, de ettől én még ugyanúgy élveztem a filmet. Egy munkával töltött, ingerszegény nap után marha jó volt megnézni. 
A fiúk meg már akkor is leszólták…
Lehet h ez inkább női nézőknek szól, nem tudom…
Posted on 04-nov-07 at 11:50 pm | Permalink
Hackett wrote:
A fiúk csak Sheenard volt. Mindenki másnak tetszett. Én rég röhögtem ennyit filmen, zseniális ötletek és egy önmagát nem komolyan vevő történet volt ez.
Posted on 05-nov-07 at 9:40 am | Permalink
glezmen wrote:
nagyon jó kis film, igazából csak annyi volt a gondom, hogy nem értettem, a csillagok miért Tristannak suttogtak ahelyett hogy a “tesónak” szóltak volna…
Posted on 05-nov-07 at 10:09 am | Permalink
sangel wrote:
no, tégy igazságot bárki vagy is e földön, kinek nevét mindenki másként ejti…
Posted on 06-nov-07 at 12:50 am | Permalink
sheenard wrote:
Hackett: ugyanazt a filmet láttuk?
Én például azt sem értettem, mi a fenének is suttogtak egyáltalán a csillagok. vagy ha már suttogtak, miért nem mondtak el mindent. Vagy hogy a fenébe esett meg, hogy befelé gyalog egy nap, kifelé repülön három nap volt az út, vagy hogy a srác annyira zseni, hogy gyorsabban megtanult kardozni, mint Hiro a Heroes-ban… És még ezer példát tudnék mondani. ami nagyon kiakasztott, hogy a gyertyás repülése után a srác mi a fenének feküdt le ALUDNI egy kráter KÖZEPÉRE a KŐKEMÉNY kőre? egy röpke jelenetbe három ekkora baromságot belesüríteni azért nem volt semmi!
Posted on 06-nov-07 at 2:08 am | Permalink
glezmen wrote:
jövők védeni
a suttogást én is sérelmeztem, de a többi szerintem OK
“befelé gyalog egy nap” - mármint hova? a falon túlra gyertyával ment a srác, az meg azonnali, vagy nem ugyanarról beszélünk
a kardoás határeset, mondjuk hogy mivel királyi vér folyik benne, őstehetség
miért feküdt le aludni? mondjuk mert az utazás nagyon megviselte, kifárasztotta, nem maradt energiája még járni sem szinte
Posted on 06-nov-07 at 8:15 am | Permalink
Hackett wrote:
Nincs fantáziád, Sheenard
Ez mese. Azon is elgondolkodtál kiskorodban, hogy a paszulyok nem nőnek az égig, és ha mégis, akkor ott kurvára nincs levegő, plusz nagyon hideg is van?
Vagy, hogy Luke Skywalker, a galaxis legjobb pilótája mi a fenéért szállt le kamikázeként a Dagobahra, és hogy tudott 4-5 nap alatt Jedivé válni, amikor mások egész életükben ezt tanulják? Vagy Han Solo hogyan repül át pár nap alatt fénysebesség alatt a szomszédos naprendszerbe, a Bespinre? Lehetne sorolni. Ezek szerint a Birodalom visszavág is egy szar film volt?
Posted on 06-nov-07 at 8:38 am | Permalink
sangel wrote:
jaj, jaj, Botond csúnya szót írt le, nem is egyszer, kétszer…
Posted on 06-nov-07 at 9:23 am | Permalink
chelloveck wrote:
Az ilyen alakokat ki kell moderálni a picsába.
Posted on 06-nov-07 at 9:28 am | Permalink
sangel wrote:
Posted on 06-nov-07 at 9:29 am | Permalink
sayed wrote:
Istenem (csak hogy álljon itt az egyik neve), van valami, amin ti nem kaptok hajba?
Mellesleg tényleg aranyos film volt, colaval és nachos-szal elment egyszer és még nevetni is lehetett rajta, úgyhogy én is védem.
De Niro pedig szokás szerint nagyon jól játszott. Bár a karaktere egy kicsit hasonlított az Analyze That-ben előadott fake őrült Paul Vittiéhez, amikor a West Side Storyból énekelt, de nekem az is nagyon bejött.
Posted on 06-nov-07 at 9:48 am | Permalink
sangel wrote:
sayed,
valahogyan le kell vezetniük, nem?… 
nem vitatkoznak a fiúk, csak valamiért feszültek…
Posted on 06-nov-07 at 9:52 am | Permalink
Hackett wrote:
Min kaptunk hajba? :nem értem:
Csak más véleményen vagyunk. Sándornak különben sincs haja
Posted on 06-nov-07 at 10:11 am | Permalink
sangel wrote:
…na tessék! van haja, nincs haja…
hajaj…
Posted on 06-nov-07 at 10:14 am | Permalink
merras wrote:
Sheenard, felsorakozom azok mellé, akik szerint ez egy mese. Szerinted mennyire lehet kényelmes egy üvegcipőben táncolni egész este, vagy mennyire reális, hogy hét elcseszett törpe menedzsel egy komplett bányát, meg hogy farkasok molesztálnak kielégítetlen piroskákat?
Posted on 06-nov-07 at 10:49 am | Permalink
sheenard wrote:
Ha nem tudnám, hogy értelmi sérültek vagytok, vazze mindannyian, akkor azt hinném, hogy csak el akarjátok kenni a dolgot azzal, hogy mese. Mert bíz’a Hamupipőke sem száll ki a tökhintóból az út mentén, hogy aluggyon egyet, vagy Piroska se jár kungfuzni az erdei iskolába vagy ha igen, az elcseszett német meseparódia… Szóval a jó mesében nincsenek baromságok. Ez mesének jó lett volna, ha nincsenek benne baromságok. Én azt sérelmezem, hogy sokkkkkkal jobban is meg lehetett volna oldani - így középszerű lett.
Tessék például megnézni az Ébredő sötétséget, remek mese lenne az is, ha nem mondanák el benne nyolcszázszor, hogy”Te vagy a jelfigyelő”. Ez az apróság az egész meség tönkrevágja, a bunjkó újságírókollégák már az ötvenediken harsányan röhögtek…
Szóval kisöcsik és kishúgik, ne csak nézzetek, de lássatok is, Allah növessze hosszúra az arcszőrzeteteket.
Ps. és igeiscsakazértis van hajam. Nem sok, de van
Posted on 06-nov-07 at 11:03 am | Permalink
sheenard wrote:
Na most sorakozzatok! Jólmegaszontam, huh. :):
Különben sem voltatok múltkor sörözésen - szégyejje magát mindenki. (Benedek nem, ő ott volt)
Posted on 06-nov-07 at 11:05 am | Permalink
Hackett wrote:
“Piroska se jár kungfuzni az erdei iskolába … Szóval a jó mesében nincsenek baromságok.”
Nézzük is Piroskát, mert roppant szórakoztató egy mese, ha felnőtt fejjel állunk hozzá.:-):
Piroska és a farkas
http://www.sk-szeged.hu/gyermekkonyvtar/mese/piroska.htm
A farkas ugye elmegy a nagyihoz, megeszi, majd átveszi a helyét. Minek is? Hogy aztán átverje Piroskát, és őt is megegye. De hiszen ezt már akkor megehette volna, amikor először találkoztak. Ellenben ő egy kicsit pozörködik neki nagymamaként (megbizonyosodhatunk róla, hogy Piroska egy idióta, a farkas pedig De Niro kapitányához hasonlóan valójában transzvesztita), majd megeszi.
Piroska láthatóan nem képes megkülönböztetni a nagyit a farkastól. Há’ hogy nézhetett ki szerencsétlen nagymama akkor… És elég idióta kislány ahhoz, hogy elhiggye, a nagyi megnövesztette a fülét, hogy jobban halljon.
Arról már ne is beszéljünk, hogy a farkas tulajdonképpen kutyámajom, akarom mondani kígyó, ha testtömegének legalább háromszorosát képes lenyelni. Azon is eltűnődtem, hogy hogyan fért be a nagyi a szájába, ugye nem cincálhatta nagyit darabokra, mert akkor csúnya véget érne a mese.
A legszebb a vége. Álmában felvágja a vadász a farkas hasát, gondolom, a gyomrát is, nagyi, Piroska ki, farkas alszik tovább, mintha mi sem történt volna. Jó mélyen alhatott, a vadász és a nagyi meg biztos orvosi dilomával rendelkezett, hogy a kövekkel telepakolt hasú farkas még fel is ébredt a műtét után.:-))
A mese vége az örök tanulság. Igyatok bort, gyerekek, és örökké éltek
Idézet a meséből:
Anyuka: “Aztán szépen, rendesen menj, ne szaladgálj le az útról, mert elesel…”
Ebből aztán tényleg látszik, hogy Piroska idióta, és ezt anyuka is tudja.
Posted on 06-nov-07 at 12:31 pm | Permalink
sayed wrote:
Sangel: Mit mondott Jézus a kereszten? - Ma kissé feszült vagyok.
Igazad lehet.
Posted on 06-nov-07 at 12:39 pm | Permalink
merras wrote:
Utána előkerült a szegény nagymama is, még élt, de már alig szuszogott. Piroska gyorsan nagy köveket hozott, megtömték velük a farkas hasát. Amikor felébredt az ordas, el akart menekülni, de a kövek olyan nehezek voltak, hogy lehúzták a földre, lerogyott, és elpusztult.
De bazzeg, a vadászt meg rohadtul meg kéne büntetni állatkínzásért!!!!
Posted on 06-nov-07 at 12:42 pm | Permalink
sayed wrote:
Mi ebből a tanulság? Minden klasszikus meseíró hatalmasság, aki pár száz éve született és alkotott, mázlista volt. Ma már kemény dolguk lenne - és valószínűleg éhenhalnának megélhetés helyett.
Posted on 06-nov-07 at 12:46 pm | Permalink
sheenard wrote:
Ööö… és mi van azzal az elmélettel, amely szerint Piroska azért Piroska, mert az első mentsruációján túl nővé érett, és a nőiség erdejében találkozván az ordassal, aki később a nagymamát is… izé… vannak itt gyerekek is?… Mert akkor nem folytatom
Posted on 06-nov-07 at 1:08 pm | Permalink
sangel wrote:
…azt hiszem, itt az ideje, hogy szóljak….
Most mindenki fogja meg a párnája csücskét, és hunyja be a szemét! Felejtsétek el mindazt a sok csúnyaságot, amit mondtatok vagy írtatok, és gondoljátok azt, hogy élni jó! Szép álmokat, gyereket!…
Posted on 06-nov-07 at 2:05 pm | Permalink
sayed wrote:
Yess, párnacsata is lesz?
Posted on 06-nov-07 at 2:58 pm | Permalink
sheenard wrote:
Naná
Ha lejöttök Szefantorra, olyat rendezünk, hogy csak na!!!
Posted on 06-nov-07 at 3:00 pm | Permalink
sayed wrote:
Szilveszter előbb lesz… :p
Posted on 06-nov-07 at 3:06 pm | Permalink
annatar wrote:
Angolszászéknál a Piroska-mese revideált változatát mesélik a gyerekeknek, megkímélve őket a horrortól, valamint a fentebb felsorolt logikai bukfencektől: náluk a farkas csak a szekrénybe zárta be az áldozatait, a vadász meg valami ejnye-bejnyével elintézte az ordas rendreutasítását
Posted on 06-nov-07 at 3:14 pm | Permalink
sangel wrote:
annatar,
ez szörnyű, rémisztő,… brrr, szegény gyerekek…., nem elég nekik a ciklon, még ez is…, kérlek, ne is folytasd!…
Posted on 06-nov-07 at 3:31 pm | Permalink
Hackett wrote:
Csak, hogy értsétek, miről is szól valójában a Piroska és a farkas: (sheenard már érti
Ez egy komoly pszichoanalízis a meséről:
http://whistler.uw.hu/meri/szakirodalom/bettelheimpiroska.htm
“A „Piroska és a farkas” emberi szenvedélyekről beszél: orális mohóságról, agresszióról és serdülőkori szexuális vágyakról.”
“…A Grimm-féle változatban a farkas viselkedése akkor válik érthetővé, ha feltételezzük, hogy először el kell tüntetnie a nagymamát ahhoz, hogy Piroskát megkaphassa. Amíg a (nagy)anya a közelben van, Piroska nem lehet az övé. De amint egyszer a (nagy)anyát eltette láb alól, úgy érzi, megnyílik előtte az út, hogy kiélje azokat a vágyait, amelyeket el kellett fojtania, amíg az anya a közelben volt.
A mese ezen a szinten a leánygyermeknek arról a tudattalan vágyáról szól, hogy apja (a farkas) csábítsa el őt…”
“Noha a vadász nélkülözhetetlen szereplő a történet kibontakozásában, nem tudjuk, honnan kerül elő, és nem is lép semmiféle kapcsolatra Piroskával: megmenti, ez minden. A „Piroska és a farkas”-ban sehol nem említik az apát: ez rendkívül szokatlan az ilyen típusú tündérmesében. Ez azt sejteti, hogy az apa jelen van ugyan, de rejtett formában. A kislány nyilván számít rá, hogy az apja majd megmenti bármiféle nehéz helyzetből, de különösképpen azokból a bonyolult érzelmi szituációkból, amelyeket a lánygyermeknek az a vágya idéz elő, hogy elcsábítsa az apját, vagy az csábítsa el őt. „Csábítás” alatt itt az értendő, hogy a lány szeretné arra bírni az apját, hogy jobban szeresse őt bárki másnál, és hogy próbálja meg rávenni a lányt, hogy az is jobban szeresse őt bárki másnál. Most már láthatjuk, hogy az apa valóban jelen van a „Piroska és a farkas” mesében, két ellentétes formában: egyrészt mint farkas, amely a leánygyermeken elhatalmasodó ödipális érzelmekkel járó veszélyek kivetítése, másrészt mint vadász, védelmező és megmentői szerepben.”
Posted on 06-nov-07 at 3:55 pm | Permalink