ugrott, oszt ennyi…
A Hipervándor egy iszonyatosan jó ötleten alapuló, borzalmasan elrontott forgatókönyv alapján leforgatott harmatos film.
Miért is?
Mert ugrani térben jó. Pofátlanul jó. Ennek irodalma olyan nagy, mint a távolság, amit térben át lehet ugrani.
Elrontott forgatókönyv. Hol van a történet? Hol van a bázis konfliktus? A jellemfejlődés? Készen kapunk mindent, és ettől érzem úgy, mikrózott a történet. Kicsit merev, a tányér meleg, a kaja benne félig hideg.
Harmatos, mert látványos amúgy, de éppen az tűnik el belőle, amitől egyedi lehetne: a tér. A tér a történetben, a tér az időben, a tér a fejünkben.
Kétdimenziós nekem ez a film. Kár érte… Ekkora ötltetet így eltolni….
Post a Comment